Hosszú évek óta először nem nőtt éves alapon az üres álláshelyek száma Magyarországon, ez az első halvány jele annak, hogy a munkaerőhiány tetőzött. Azonban a munkaerőpiac szétszakadt: a versenyszférában enyhülni látszanak a gondok, míg a közszférában egyre súlyosabb a probléma, amiből kiemelkedik az egészségügy egyre romló helyzete.
Soha nem látott magasságba emelkedett a munkaerőhiány a harmadik negyedévben a KSH adatai alapján. A probléma nagyobb lehet, mint ami a statisztikai hivatal adataiból kitűnik, és várhatóan a következő időszakban fokozódik majd a munkaerőhiány.
Nem csak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban egyre komolyabb problémát jelent a munkaerőhiány. Az országok között azonban jelentős különbségeket láthatunk, Csehország van a legrosszabb helyzetben.
Nem csak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban egyre nagyobb a munkaerőhiány. Az üres álláshelyek aránya 2,2%-ra emelkedett az idei első negyedévben a tavaly év végén mért 1,9%-ról.
Tavaly decemberben 18 ezerrel kevesebben keresetek munkát, mint egy évvel korábban, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 254 800 álláskeresőt tartott nyilván. Egy év alatt az álláskeresők száma 7%-kal csökkent.
Novemberben tovább csökkent az álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint, amelyből az is kiderült, hogy mérsékelt csökkenést mutat az üres álláshelyek száma.
Rekordszintet ért el a németországi betöltetlen álláshelyek száma a második negyedévben - derül ki az IAB nürnbergi munkaerő-piaci kutatóintézet kedden közölt adataiból.
Még soha nem állt annyi álláshely betöltetlenül Németországban, mint 2017 első negyedévében. A kedden megjelent adatok szerint több mint egymillió új munkavállalót keresnek a gazdaságban.
Kismértékben csökkent az üres álláshelyek száma a versenyszférában 2016 utolsó negyedévében, ám az még így is a harmadik negyedéves rekord közelében maradt.
Újabb számok bizonyítják, hogy fokozódik a munkaerőhiány a magyar gazdaságban: a második negyedévben közel háromezerrel több állás állt betöltetlenül a versenyszférában, mint az év első három hónapjában. Nem annyira meglepő módon a feldolgozóiparban jött létre a legtöbb új állás, de a kereskedelemben is közel annyival emelkedett az üres pozíciók száma. Arányaiban az informatika területén hiányzik a legtöbb munkaerő továbbra is.
Németországban csaknem egymillió állásra vártak jelentkezőket az idei második negyedévben a szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézetének (IAB) kedden közölt adatai szerint.
Ha a munkanélkülieket és a közmunkásokat együtt tekintjük a munkaerő-kínálatnak ma Magyarországon, papíron több mint 13 álláskereső jut egy álláshelyre a versenyszférában. A matek elsőre remekül kijön, ennek ellenére érezhetően munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.
2016 első negyedévében óriásit ugrott a versenyszférában a betöltetlen álláshelyek száma, ami arra utal, hogy a magyarországi munkaerőhiány tovább fokozódik. A KSH adatai szerint összességében több mint 50 ezer állás állt üresen az év első három hónapjában - ami bár csak alsó becslés, az elmúlt öt évben biztosan abszolút rekordot jelent.
A rovatvezető már fel is mondott.
Leszállították átvizsgálásra.
Egyszer már sikerült nekik.
Berobban az életünkbe a mesterséges intelligencia.
Eredményt ugyanakkor nem tudtak felmutatni.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
